Ezen az oldalon erről olvashat:

  • Fájdalom és fáradtság
  • Csökkent izzadás
  • Bőrkiütés
  • Szaruhártyafolt
  • Emésztőrendszeri problémák
  • Fő szervrendszerek károsodása
  • Érzelmi kérdések
  • Milyen hamar jelennek meg a tünetek ?

  • Mivel a GL-3 testszerte felhalmozódik az érfalakban, a betegség tünetei sokfélék, és az idő előrehaladtával rosszabbodnak. A leggyakoribb jeleket és tüneteket alább soroljuk fel. Az orvosok tudják kezelni a tünetek némelyikét, de ezek a kezelések nem érintik a betegség valódi okát – a hiányzó enzimet és ebből következően a GL-3 felhalmozódását. Amikor az alábbi felsorolást olvassa, vegye figyelembe, hogy nem minden Fabry-kórban szenvedő betegnél jelentkezik az összes jel és tünet, és hogy a tünetek változhatnak a betegség előrehaladtával. A tünetek hiánya nem jelenti azt, hogy később nem jelentkeznek majd.  

    Fájdalom és fáradtság

    A fájdalom általában a Fabry-kór első és leggyakoribb tünete. Valószínűleg a GL-3 központi idegrendszeri felhalmozódása okozza, és gyakran ez az első tünet, amely miatt a betegek, illetve a szülők gyermekorvoshoz fordulnak. Sokaknál a fájdalmat az időváltozás, a meleg, a stressz vagy a fáradtság váltja ki.

    A legtöbb betegnél kétféle fájdalom jelentkezik, az acroparesthesia és a „Fabry-krízis." Sok Fabry-kórban szenvedő beteg számára a fájdalom és a betegséggel együtt járó fáradtság elviselése azt jelenti, hogy minden tevékenységüket előre meg kell tervezniük. Ez gyakran azzal jár, hogy le kell mondaniuk bizonyos tevékenységekről, felkészülve kell várniuk az időjárás-változásokat, növelniük kell a víz- vagy folyadékbevitelüket, takarékoskodniuk kell az energiájukkal (nem végezhetnek nehéz fizikai munkát, kevesebbet mozoghatnak, mint az egészségesek) és gyakorta le kell pihenniük. A gyógyszeres kezelés enyhítheti a panaszokat.

    [ fel ]



     

    Csökkent izzadás

    A GL-3 felhalmozódása az izzadságmirigyekben és/vagy az idegrendszeri károsodás miatt, a legtöbb Fabry-kórban szenvedő beteg vagy nagyon kis mértékben (hypohidrózis) vagy egyáltalán nem izzad (anhidrózis). Ez gyakori lázzal járhat, valamint testmozgáskor túlmelegedést és a meleg időjárással szembeni érzékenységet okozhat.

    [ fel ]



     

    Bőrkiütés

    Az angiokeratoma néven ismert vöröses-lilás bőrkiütés a Fabry-kór legláthatóbb jele. Az angiokeratoma (ahol az "angio" a vérerekre, a "keratoma" a megkeményedésre utal) a leggyakrabban a köldök és a térdek közti területen fordul elő, olyan helyeken, ahol húzódik a bőr (pl. a könyöknél vagy a térden). Általában a serdülőkorban jelennek meg, és gyakran ezek alapján készül az első diagnózis. Az angiokeratomák mérete a gombostűfejnyitől több milliméterig terjed, és eltávolításuk argonlézerrel lehetséges. Mint a Fabry-kór minden tünetét, végső soron ezeket is, a GL-3 felhalmozódása okozza.

    [ fel ]



     

    Szaruhártyafolt

    A Fabry-kórban szenvedő betegnek szaruhártyáján néha csillag alakú folt látható. Ez egy egyszerű szemvizsgálattal, úgynevezett réslámpás ophthalmoszkópiával kimutatható, amely vizsgálatot a legtöbb szemorvos el tudja végezni. A szaruhártya kerékküllő- szerű foltja annak eredménye, hogy a GL-3 a szem vérereiben is lerakódik, ami által gyakran az első diagnózis is felállítható. A szaruhártyafolt nem rontja a látást.



    Kerék-küllő– a Fabry-kórban szenvedő betegek szaruhártyáján gyakran látható csillagszerű folt.



    Nők esetében gyakran hiányzik a kerék-küllő jelenség, náluk a szaruhártya homálya figyelhető meg.

    [ fel ]



     

    Emésztőrendszeri problémák

    Sok Fabry-kórban szenvedő betegnek hasi bántalmai is lehetnek, amelyeket az emésztőszervek rossz működése okoz. Ez lehet étkezés utáni fájdalom, hasmenés és émelygés, ami feltehetőleg idegrendszeri eredetű. Az orvosok ilyenkor zsírszegény diétát vagy étkezés előtti gyógyszereket javasolnak a tünetek enyhítésére.

    [ fel ]



     

    Fő szervrendszerek károsodása

    A GL-3 folyamatos felhalmozódása idővel a vérerek beszűküléséhez vezethet. Ilyenkor a vesék, a szív és az agy nem minden esetben kapják meg a működésükhöz szükséges tápanyagokat. Ebből következően a Fabry-kórban szenvedő betegek életfontosságú szervei súlyos károsodást szenvedhetnek. Gyakori problémák lehetnek:

    Vesebántalmak A vese működésének enyhe csökkenését ellensúlyozni lehet alacsony só- és fehérjebevitellel. A súlyosabb vesebántalmakat rendszeres dialízissel (művese kezeléssel), vagy a vese leállása esetén veseátültetéssel lehet kezelni.

    Szívproblémák Bizonyos szívproblémák orvosolhatók szívritmus-szabályozóval vagy bypass-műtéttel (az elzáródott szíverek megkerülésével biztosítható a szív kielégítő vérellátása).

    Cerebrovascularis/ Központi idegrendszeri problémák Ha Ön agyér-trombózis szempontjából veszélyeztetett, az orvosa felírhat véralvadás-csökkentő szert.

    [ fel ]



     

    Érzelmi kérdések

    Sok Fabry-kórban szenvedő beteg érezhet depressziót, reménytelenséget, elidegenedést vagy letagadhatja a tüneteit. Segítségére lehet, ha beszélget valakivel, aki hasonló helyzetben van, szintén ebben a betegségben szenved és hasonlóak az aggodalmai, félelmei. Jelenleg még nem alakult Fabry-betegek szövetsége Magyarországon. Bizonyosra vehető, hogy egy-két éven belül létre fog jönni, úgy mint a világ más országaiban. Ezzel kapcsolatos kérdéseivel forduljon a kezelőorvosához.

    Családtervezéssel és a betegség átörökítésével kapcsolatos kérdéseinek megválaszolásában a genetikai tanácsadó segíthet.

    [ fel ]



     

    Milyen hamar jelennek meg a tünetek ?

    Sokszor a beteg, illetve a szülők már korai gyerekkorban észlelik a Fabry-kór tüneteit – akár már négyéves korban is. A betegség ritka előfordulása miatt, a jeleket és a tüneteket azonban néha félreértelmezhetik, és kezdetben más betegségekre is gondolhatnak az orvosok.

    [ fel ]